Az év galambfajtája 2016-ban: a budapesti rövidcsőrű galamb
Magyarországon a rövidcsőrű galambfajták tenyésztése több mint száz évre nyúlik vissza. Kezdetben a legelterjedtebb az 1919 –ben budapesti díszgólyás néven standardizált gólyás rajzú galamb volt. Nagyon sokan tenyésztették a bécsi rövidcsőrű galamb egyszínű és szívhátú változatait is. A Bécs és Budapest közötti földrajzi távolságból és a két város tenyésztőinek eltérő ízléséből fakadó tenyésztési irány már 1927- ben jelezte, hogy Budapesten egy új rövidcsőrű galambfajta van kialakulóban. Ezt a galambot budapesti rövidcsőrű néven az 1956-ban készített fajtaleírás után ismerték el külföldön új kitenyésztésű magyar fajtaként. Harmadik rövidcsőrű galambfajtánk a budai kék volt, mely a szakértők szerint az elmúlt évszázadban legalább kétszer eltűnt, s ugyanannyiszor kellett újra kitenyészteni. A budapesti díszgólyás 1958- ban felújított fajtaleírást tekintették érvényesnek a budai kékre is ,a galamb színe kivételével.
Ha a fentebb említett fajtaleírások által leírt galambokat magunk elé képzeltük, azt láthattuk, hogy karakterükben /alak, állás,fej, szem, csőr / szinte azonos galambok voltak. A következő lépésben 1968-ban meghatározták az egységes budapesti rövidcsőrű galamb fajtaleírását, s ezután elindult világhódító útjára a jelenleg budapesti rövidcsőrű néven ismert galambfajta.
Az egységes fajtaleírást a Dr.Szécsényi István által vezetett, közel 100 taglétszámú RGTE alkotta meg. Elfogadottsága Magyarországon évtizedeken keresztül az MGKSZ vezetőinek beállítottságától és a konzervatívabb szemléletű tenyésztők érdekérvényesítő képességétől függött. Ez a bizonytalanság 1989-ig tartott. Azóta a mindenki által elfogadott fajtaleírás alig változott, nem indukált további vitákat.
A Magyarországi csatározások ellenére külföldön, elsősorban az IKC –nak / Nemzetközi Rövidcsőrű Klub /köszönhetően nagymértékben emelkedett galambfajtánk népszerűsége. Az IKC Európa több mint tíz városába vitte el a budapesti rövidcsőrű galambokat,ahol gyakran 200 galamb is látható volt egy-egy kiállítás alkalmával ebből a fajtából. Galambjaink eljutottak az Egyesült Államokba és felkeltették az arab tenyésztők érdeklődését is. Az 1990-es évektől a Kelet-európai országok /elsősorban Lengyelország, Bulgária, majd a Balti-országok / tenyésztői körében is egyre kedveltebbé vált. Az utóbbi években már Kínában is tenyésztik ezt a fajtát.
Szerencsénkre más magyar galambfajtákkal ellentétben a külföldi tenyésztők nem próbálták kisajátítani galambjainkat, nem kreáltak új fajtaleírásokat. Tökéletes egyetértésben tenyésztettük galambjainkat. A német és holland tenyésztők, akik a múlt század utolsó negyedében évente jöttek Magyarországra galambjainkban gyönyörködni, megvásárolni, majd eredményesen tenyészteni , sajnos ma már kevesen élnek, akik még közöttünk vannak, azok aktivitása is lényegesen alábbhagyott. Ennek következtében a külföldi tenyészetek minősége sajnos fokozatosan romlik.
A 21. században egyre jobban elterjedő internet új kapukat nyitott galambtenyésztési kapcsolatainkban. A Dr. Szécsényi István Rövidcsőrűgalamb Tenyésztők Klubja honlapját a világ nagyon sok országából felkeresték már, megismerhették a klub tevékenységét, kiállítási tudósításokat és a galambjainkról írt szakcikkeket. Az elmúlt évben Srebro Silver tenyésztőtársunk Facebook- csoportot szervezett : Silver PigeonsandDogs elérhetőséggel, rendkívül nagy érdeklődési kört vonzva maga köré. Az alapító szerint egy év alatt 30 országból 360 tenyésztő iratkozott fel a budapesti rövidcsőrű galambokat kedvelők csoportjába. Nagyon jó kezdeményezésnek tartom. Én magam is izgalommal várom a szinte naponta felbukkanó újabb fotókat, melyeken a sok átlagos, vagy gyenge minőségű mellett gyakran extra szépségű galambok képeit láthatjuk. Sajnos a Facebook-on nem lehet galambokat forgalmazni, tenyészeteket felfrissíteni. Ehhez a galambokat el kellene juttatni külföldre. A börzén megjelenő német, holland és arab kereskedők amiatt panaszkodnak, hogy az Európai Unió által túlzott követelményeket támasztó állatvédelmi- és állategészségügyi szabályok a galambok Európán túli értékesítését rendkívüli módon megnehezítik. Ez a tény sajnálatos módon gátja lehet galambfajtánk további elterjedésének és a meglevő külföldi állományok fennmaradásának.
Azzal, hogy 2016-ban a budapesti rövidcsőrű galamb lett az év galambfajtája , ismét fel szeretnénk hívni a figyelmet erre az extrém küllemű, szép galambra. A cél érdekében összegyűjtjük és közreadjuk azokat a tudnivalókat / fajtaleírás, bírálati szempontok, tenyésztési tapasztalatok stb./, melyek nélkül nem lehet eredményesen tevékenykedni. Előveszünk olyan régebbi írásokat, melyek ismerete szintén nélkülözhetetlen. Ezeket változtatás nélkül, eredeti formájukban adjuk közre. Ilyen pl. Dr.Szécsényi István írása a fajta eredetéről és kialakulásáról, melynél hitelesebbet azóta sem tudott senki produkálni. Bemutatjuk a nagy elődöket és napjaink tenyésztőit, nem feledkezünk meg a legaktívabb külföldi tenyésztőtársak bemutatásáról sem. Foglalkozni kívánunk a tenyésztés mai problémáival, megoldandó feladataival. Reményeink szerint a lap mind a 12 számát, hasznos , olvasmányos anyaggal fogjuk megtölteni.
Szerencsésen találkozott az év galambfajtájának kijelölése az MGKSZ kiállítási terveivel is. 2016 decemberében Magyarországon rendezik a Bécsi és budapesti keringő galambfajták Európa Kiállítását, melyben érdekelt a budapesti rövidcsőrű galamb is. Az év méltó befejezése lenne a nívós, népes, sikeres kiállítás.
Dr. Czeglédy Pál
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
